Ha az ember szívét összehasonlítod a tengerrel, akkor a víz lenne a mozdulatlan. Ha jellemezném a hullámokat, amelyek a felszínt verdesik, azok képviselnék az élvezetet, vagy még inkább a haragot. Nem. Ezek a szavak túl sekélyesek a tengernek. Ha tudni szeretnéd, mi van a tenger mélyén, nyisd ki a szemed a mozdulatlanság belsejében, és haladj folyamatos rúgásokkal a tengerfenék felé. Amit tudni akarsz, hogy milyen személy is vagy valójában, még ha a mélység végeláthatatlan is...

Én egy pocsolyának születtem, de veled tenger voltam.

Figyeld a tengert, és látni fogsz.

A tenger végtelen szabadságával szemben nem az a lényeg, hogy hajód legyen, hanem hogy legyen hová menned, legyen egy álom, egy kikötő, amiért érdemes átkelned azon a rengeteg vízen.

A cseppben is ott zúg a tenger...

Olyan ez, mint amikor elmész a tengerhez.

Odamész a vízhez. Egy kicsit hideg. 

Nem is tudod be akarsz-e menni. 

Aztán észreveszel egy helyes fiút magad mellett. 

Ő sem igazán akar bemenni. Ő is észrevesz téged. 

És tudod, ha megkérdeznéd a nevét, az este együtt mennétek haza. 

Felejtsd el az életed. Bárkivel is jöttél vele menj haza. 

Mert attól a naptól kezdve mindig emlékezni fogsz rá. 

Nem minden nap, nem minden héten. 

De vissza fognak térni a képei egy olyan életnek amelyet elszalasztottál.

Hol van az a szép világ,amit ígértél nem is rég?

 Az ember mindig visszanéz, ha már nincs mit várnia...

• Én álmodozó vagyok, és ő mindig az álmom lesz..

• Semmihez sem kell nagyobb bátorság, mint hogy nevetés mögé rejtsük szomorúságunkat.

Néha azért játsszuk az elérhetetlent, hogy megbizonyosodjunk a másik érzelmeiről.

Jobb a séta egy baráttal a sötétben, mint egyedül a fényben.

Ha megfogná a kezem, lehet, hogy belehalnék a boldogságba.

A szerelem olyan, mint egy matek példa. A végén rájössz, hogy hibáztál, vissza akarsz térni, hogy kijavíthasd, de nem teheted, az órának vége, kicsengettek..

emlékszem még arra a napra, a kopott padra, ahol magadhoz öleltél. bárcsak soha nem engedtél volna el..

Ott ült a padon, könnyek peregtek az arcán, és tudni akarta, amit minden gyerek tudni akar, amikor valaki, akit szeretett, hirtelen eltűnik a színről: miért történik, miért velem történt, van ennek valami oka, vagy csak egy őrült rulettkerék forog? Ha jelent valamit, akkor mit kezdjek vele? Hasemmit nem jelent, akkor hogyan viseljem el?

Mikor kiírunk egy " :( "-t facebookra vagy msnre, és megkérdezik h mi az?.. sose az igazságot mondjuk... az túl fájdalmas. mindig valami apróságot mondunk.. pedig közben "még midig ugyanaz" bánt minket.. 

az igazi lányok nem tökéletesek mert a tökéletes lányok nem igaziak:)

azt ígérted, hogy sosem hagysz el...

hát hol vagy most? 

senki sem mondta nekem, hogy szép vagyok, mikor kicsi voltam...

minden kislánynak mondani kéne, hogy szépek...még akkor is, ha nem :)

Remélem ma felhív, hogy aztán jól lecsaphassam a kagylót.

köszönöm, hogy itt voltál

mikor senki más nem.

- Van, amit elfelejt az ember, ugye?

- Igen. Elfelejti, amire emlékezni akar és emlékszik arra, amit el akar felejteni.

Az emberek elfelejtik amit mondtál. Az emberek elfelejtik, amit csináltál.

De amire emlékezni fognak az az, hogy milyen érzéseket váltottál ki belőlük.

Gyakran felejtünk el olyan dolgokat, amikre emlékeznünk 

kéne, és emlékszünk az olyanokra, amit el kéne 

és ha  megkérdeznéd hogy szeretem-e... hazudnék

kétszer egy virágot nem téphet le senki újra..

Eljön az idő, amikor mindannyiunknak rá kell jönnünk, hogy mitől félünk. Néhányan attól, hogy "talán sose bocsát meg nekem". Mások attól, "talán megtudja az igazat". Néhányan attól, "el tudna küldeni?". Igen, a világ egy félelmetes hely, és még rettenetesebb, ha egyedül kell szembe néznünk vele.

      Kell ott fenn egy ország  . . . .

• Az én hercegem nem lóval jön, hanem gyalog. Valószínűleg ezért ér ide ilyen lassan..

Két szem összevillanásában néha nagyobb titok rejlik, mint húsz év házasság történetében.

Én úgy akarom élni az életem , hogy ha majd egyszer a végén elmesélem valakinek , tátva maradjon a szája 

A mesék annyira kimentek volna a divatból,hogy a hercegnőknek mindent maguknak kell csinálniuk? Nevezz régimódinak, de néha a tündérmese végződéséhez az kell,hogy a herceg megemelje a seggét,és felnyergelje a paripát.♥

Bárcsak elég bátor lennék ahhoz, hogy elsétáljak és elfelejtsek mindent, ami a miénk volt. de nem merek elmenni, mert tudom, hogy nem jönnél utánam, és ez fájna a legjobban..

Attól, hogy az ember nem beszél valamiről, még gondol rá. Sőt. Többet gondol rá.

Melyik nehezebb? A matematika vagy a szerelem ? 

            A mosoly egy görbe vonal, amely egyenesbe hozhat mindent.

• -Ígérd meg, hogy mindig velem maradsz. - suttogta a lány.
• -ígérem. - mondta a plüssmackó.

mennem kell az élet csak rám vár...

ez az életnek becézett szó olcsó kis illúzió...

Az én mosolyom hazug, e mögé a maszk mögé rejtem a fájdalmam és azt hogy igazából mit érzek. Nézz a szemembe és látod majd az igazságot. A szám hazudik, miközben a szemem sír.

Ez az oka, amiért az álmok olyan veszélyesek: úgy terjednek, mint a tűz, és néha tökéletesen elpusztítanak bennünket.

Két dolog van, amibe nem tudok beletörődni. Az egyik, hogy vége a nyárnak. A másik, hogy nélküled léptem az őszbe...

• már nem érdekellek többé..de akkor miért akarod darabokra szaggatni a szívem?

Miért épp a rózsa képviseli a szerelmet? A rózsak mindig elhervadnak ...

Már túl késő volt...hiszen mikor hangjára gondoltam,

Vagy igéző szemeire,egyszerűen semmi  mást nem akartam jobban,mint vele lenni...