.

Nincs tökéletes virág, mert minden virág tökéletes.

Ha a fa élte megszakad, Egy percig éli túl virága.

Az emberi életnek csak egy tavasza van. Ha elmúlik a tavasz, vissza nem tér többé soha!

Nem minden asszony harap a tiltott fa gyümölcsébe, de mind kíváncsi az ízére.

Mit lehet tenni a tél ellen? Várni kell a tavaszt.

• Ősz és tél után tavasz következik, akkor is, ha semmit sem tesz az ember, csak vár. Talán a boldogság is ilyen? Magától eljön, ha itt az ideje?

• Ha nem akarsz beleőrülni, fel kell hagyni a reménnyel, hogy egyszer még jobb lesz.

• Az idő tekervényes. Hol lelassul, hol felpörög, értelmezhetetlenül, kiszámíthatatlanul.

Biztos lehetsz benne, hogy mindig lesz tavasz, s a folyó újra folyni fog, amikor felenged a fagy.

Köszönöm a több mint 45. 8OO megtekintést!♥

A Tavasz kiszabadítja a virágokat, hogy színesre fessék a nevető földet.

• Vannak emberek, akiket nem lehet elfelejteni. Akik hagynak a lelkünkben egy fájó lenyomatot. Tátongó sebet, aminek a sajgását elnyomhatja ugyan az élet további folyása - a nevetés, a virágillat, a napfény, a finom ételek, a kedves emberek, akik körülvesznek... De mélyen, a lélekben az a seb sosem heged be. Sosem.

Ahhoz, hogy meglásd a tavaszt, ha tényleg látni akarod, előbb túl kell élned a telet.

- Kérdezhetek valamit? Mi lesz a hóból, ha elolvad?

- Természetesen víz.

- Nem nyert. Tavasz lesz belőle.

A tél nem tart örökké; a tavasz nem marad el.

Az ősz egy második tavasz, amikor minden levél virággá változik.

Tudod, hogy soha nem hagylak el. Nem a fa hagyja el a virágot, hanem a virág válik le a fáról.

A fák levelei tavasszal újra kihajtanak és ősszel újra lehullanak. A virágok újra kinyitnak és újra elhervadnak. Újra jön a tavasz, újra jön a nyár, újra jön ősz és újra jön tél. És te természetesen azt mondod erre, hogy nem is lehetne másként, mert így van ez jól. Miért vagy úgy kétségbeesve tehát, hogy újra elölről kell elkezdd az életedet?

Lehetséges, hogy ma egy csalódás miatt levert vagy, elborít a szomorúság, vagy a halálra gondolsz. Ilyenkor tél van, de készülj a tavaszra.

Istenem, kérlek, változtass madárrá, hogy elrepülhessek innét messze, minél messzebb!
Forrest Gump

• Mindannyian követünk el hibákat hosszabb-rövidebb ideig. Azonban nem mindegy, hogy a rövidre szabott életünkben mennyi időt töltünk el egy ilyen pocsolyában.

Fölösleges volt visszanéznem, mert tudtam, hogy nem jösz utánam...

• Felépítette magának a reményt álmainak anyagából, mely persze törékeny kis remény lett, naponta több tucatszor darabokra hullott és elpárolgott, de azért mégiscsak remény volt.

• A legvégén nem az fog számítani, hogy mennyi év volt életedben, hanem hogy mennyi élet volt éveidben.

Az a baj, hogy nem tudom befolyásolni az érzéseimet.

Tudom, hogy sose fogsz viszont szeretni, és tudom, hogy sosem foglak elfelejteni.

- Mondd, hány álnevet használsz? 
- Amennyi csak kell a szabadsághoz.

A legfájdalmasabb az, ha valaki olyasvalamit vár, ami nem történhet meg.

 A legjobb lenne, ha elfelejteném… örökre. 

- Egyébként, ha elfogadsz egy tanácsot, szerintem engedd el, és ha ő is szeret, akkor majd magától visszajön 

- Gondolod? 

- Egészen biztos vagyok benne.

- De várj. Azt mondtad, ha szeret, akkor visszajön. És ha nem szeretne? 

- Akkor legalább elengedted.

• És igen, lesz, hogy elbuksz majd egy matekdogát; olyan fiúk miatt sírsz majd, akinek a nevére pár év múlva már nem is fogsz emlékezni; lesz, hogy túl sokat iszol majd és olyan dolgokat mondasz, amiket másnap reggel már megbánsz; kibeszéled majd a barátaidat és ők is ugyanezt teszik veled; a véleményed az emberekről változni fog, amint jobban megismered majd őket; lesz olyan kötelező, amit szívesen olvasol el; lesz, hogy teli torokból énekelsz otthon mikor senki sem hall; arról álmodsz majd, hogy új városba költözz és mikor ez megtörténik, rögtön hiányolni kezded majd az otthonod; egy nap majd rájössz, mit is jelenten valójában a kimondott szavak - és soha, de soha nem adod fel a boldogság keresését. Ma vagy fiatal, itt és most, nem pedig holnap! Ezt minden reggel mondogasd magadnak, nehogy elszalaszd azokat a dolgokat, amik igazából számítanak!

Szerintem képtelenség igazán kiszeretni valakiből. Azt hiszem, hogy ha szerelmes lesz az ember, igazán szerelmes, akkor az egy életre szól. Minden más csak élmény és illúzió.

Játszunk szavainkkal és életünkkel, mert, jaj, csak az vagyunk, aminek látszunk. Illyés Gyula

Senki nem tudja mindenre a választ, és néha az a legjobb, ha bocsánatot kérünk, és magunk mögött hagyjuk a múltat. Máskor a jövőbe kell néznünk, és tudnunk kell, hogy ha azt hittük, már mindent láttunk, akkor az élet még mindig meglephet minket, és mi is meglephetjük önmagunkat.

Sokféle tűzzel találkozunk életünkben. Ilyenkor megmérettetünk, mert szembe kell néznünk a félelmeinkkel. De többnyire nem égünk meg.

Néha borzasztó bonyolult hogy mikor, ki iránt, s legfőképpen, hogy mit érzünk.

Talán nem pusztítom el úgy is az ellenségeimet, ha a barátaimmá teszem őket?

• Mindannyian elveszítjük néha önmagunkat, éppen ezért nagyon fontos, hogy legyenek olyan barátaink, akik őszinték velünk, és segítenek saját magunk maradni.

• Ismerem a bekattant állapotot. És te be vagy kattanva. Történelmi pillanat. Nem tudsz koncentrálni, igaz? Rögtön ugrasz, ha csöng a telefon. Naponta több százszor megnézed az email-jeidet. Szerelmes dalokat akarsz írni. Nem, legszívesebben minden beszélgetésben valahogy ráterelnéd a szót. Mindenkivel megtörténik. És most veled is megtörtént...

⁴⁰⁰ Jöjjenek el ítélő bíráink, a szavak.

• Úgy éreztem, mintha egy óriási szakadék szélén álltam volna, és nem volt senki, aki visszahúzzon. Senki, akit érdekeltem volna, vagy aki egyáltalán észrevett.

298 sosem lesz vége

• Olyan ez az érzés, mintha szárnyakat adnál nekem, de azt mondanád, hogy tilos repülnöm velük.

260 most pedig megtanítalak szeretni - ezek voltak az utolsó szavai

184 Most csinálom, mert most bénít.

• Nincsenek konkrét jelek, csak sejtések, megérzések és félelmek. Hogy már nem szeret. Hogy már mást szeret.

320 mennyi minden nem érdekel

Az ember néha azt veszi észre, hogy a vonat, amire felszállt, végállomásra ért. Ilyenkor az a kérdés, merre indulj tovább.

Az emberek úgy gondolnak a szerelemre, mint egy állomásra, ahol a vonat nem áll meg.

 Már elment egyik-másik vonatéletünk peronjáról. Mégis vannak újabb és újabb érkező vonatok, amelyekre felszállhatunk, ha kinyitjuk a szemünket és meglátjuk őket.

Egy vonatnál nem az számít, hova megy, az a fontos, hogy merjél felszállni rá.