Soha nem engedtem túl közel magamhoz senkit. Azt hiszem féltem attól, hogy szeretni fognak. Talán még mindig félek. Emiatt taszítottam már el magamtól annyi mindenkit. Bár fiatal vagyok, de senki nem mondhatja, hogy nem kaptam még pofonokat az élettől. Megtanultam, hogy a dolgok nem mindig úgy alakulnak ahogy én akarom. Sajnos túl jól megtanultam már ezt a leckét. Előbb utóbb mindenkit eltaszítok magamtól. Akarva- akaratlanul. Nem tehetek ellene semmit. Talán ez a büntetésem, amiért az álmaimnak élek. Mindig megvalósítottam amit akartam. De ezért nagy árat kellett fizetnem. Odaadtam cserébe az életem. Az életem az álmaimért. Ezen nem tudok változtatni. Egy örök álmodozó maradok, aki olyan őrült, hogy mindent valóra vált.